NÁDASTÓ SZABADIDŐ PARK

A fürdőhely megnyitása május 15.

Természetes élővízi strand nyitvatartási ideje:

előszezonban: 8 órától – 20 óráig

főszezonban:  8 órától – 21 óráig

utószezonban: 8 órától – 19 óráig

A büfé nyitvatartása

előszezonban:  8 órától – 21 óráig

főszezonban:  8 órától – 22 óráig

utószezonban:  8 órától – 20 óráig

Szünnap nincs!

 

Platán Szállás

Vas Mária

Szabadság tér 3.

Budai Sándor Emlékház

 

A Budai Sándor Emlékházat egykori tulajdonosa meglehetősen archaikus állapotban őrizte meg haláláig. Ez vonatkozik az épületszerkezetekre és a berendezési tárgyakra is. Budai Sándor, lévén gyűjtőszenvedéllyel is megáldva, nagyszámú néprajzi és emléktárgyat is felhalmozott, ezek szintén fennmaradtak. Mindez lehetőséget biztosított arra, hogy a rekonstruált épület helyiségei enterieur-szerűen bemutassák a korabeli falusi társadalom egy különleges alkotótehetségű tagjának életviszonyait. Éppen ezért a rekonstrukció elsődleges célja az 1950-60 körüli állapotok lehetőség szerinti leghitelesebb visszaidézése volt.

A kiállítóterek hűen mutatják be Budai Sándor egykori lakását és műhelyét, nagy hangsúlyt helyezve citerakészítő tevékenységére. A jellegzetes magyar népi hangszer készítését, múltját bemutató kiállítás ugyanis sehol nem található Magyarország területén.

Az udvaron fedett-nyitott szín épült a kívül használatos tárgyak, mezőgazdasági eszközök bemutatására, mindemellett megújultak a burkolatok és a kerítések.

 

 

Fajka Panzió

Május 1 tér 1.

Csókási Mártonné

Kis körút 4.

SÁNDORFALVA

Bemutatkozás

Kedves Látogató!

 

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt!

 

Bízom abban, hogy e weboldalon nézelődve felfedezik Sándorfalva gazdag természeti értékeit, nevezetességeit, színes kulturális életét, múltját és jelenét.

 

Szegedtől észak-nyugatra, Ópusztaszer és a megyeszékhely között félúton fekszik településünk. Büszkén viseljük alapítónk, Pallavicini Sándor őrgróf nevét, aki birtokának ezen szegletében az 1879-es szegedi nagy árvíz után mindenüket elvesztőknek területet adományozott művelésre, letelepedésre. Sokan éltek a lehetőséggel, ideköltöztek, így jött létre szeretett Sándorfalvánk. Településünk szépen fejlődött az évtizedek során, Csongrád Megye Tanácsa 1970. január elsejével nyilvánította nagyközséggé, 2005. július elsejei hatállyal pedig a köztársasági elnök városi rangot adott Sándorfalvának.

 

2006-tól egy új időszámítás kezdődött életünkben, hiszen ahogy a valódi várossá válás útján elindultunk, számtalan kihívással, feladattal találkoztunk. Az új városvezetés elkészítette a Pallavicini Tervet, mely Sándorfalva hosszú távú fejlődési irányát határozza meg. 2006-tól két esztendőn keresztül ennek a nagyszabású munkának az előkészítése folyt, mely során felkutattuk a városunk számára értékes és előnyös lehetőségeket, pályázatokat írtunk és megpróbáltuk a lehető legjobban kihasználni az Európai Unió nyújtotta projekteket is.

 

Mára látszik a gyümölcse két éves munkánknak, elég, ha arról számolok be, hogy részben pályázati forrásokból fejlesztjük nagy múltú iskolánkat, buszpályaudvar épül Sándorfalván, emellett a szennyvízcsatorna-beruházásra benyújtott pályázatunk is támogatásban részesült. Ez csak néhány példa a fejlesztésekre, de ezekből is jól kitűnik, hogy a Sándorfalván megvalósuló projektek mind azt szolgálják, hogy településünk 21. századi élhető, szerethető kisváros legyen.

 

Ha a belterületről kifelé tekintünk, fontos megemlíteni, hogy közigazgatási területünk több mint 50 %-a tájvédelmi körzet. Kiemelném a Ramsari egyezmény alá tartozó Sasér kócsag- és gémtelepeit, emellett Sándorfalvától délre található a páratlan Fehértó, melynek színes madárvilága felejthetetlen élményt nyújt minden látogatónak. Fejlesztési céljaink között éppen ezért fontos szerepet kap az Orchideás tavak és környékének turisztikai központtá alakítása, hogy természeti kincseinket a nagyvilág elé tudjuk tárni.

 

Bátran kijelenthetem, hogy Sándorfalva egy igazi befogadó város; a régóta itt élők, illetve a pár éve ideköltözők igazi családias közösséget alkotnak. Ezért is fejlesztjük városunkat: munkahelyeket teremtünk, hogy a családoknak biztos megélhetést biztosítani tudjuk, hogy valóban érezzék, fontosak nekünk; biztonságuk és boldogulásuk egyaránt.

 

Az interneten keresztül azonban nem derül ki, hogy Sándorfalva környéke mennyire gyönyörű, és lakói kedves, vendégszerető emberek. Ezért remélem, hogy nem csak virtuálisan, hanem személyesen is ellátogat hozzánk!

 

Kellemes időtöltést és jó böngészést kívánok!

 

Őszinte tisztelettel és barátsággal:

 

Kakas Béla

polgármester

Gazdasági, statisztikai adatok

Sándorfalvát alapítása után nem sokkal, az 1880. évi népszámláláskor már közel 3400 ember lakta. Népessége a következő 40 év alatt viszonylag dinamikusan, a 6 ezres szint közelébe nőtt, majd sokáig e körül ingadozott. Fejlődése 1970 után váltott ismét nagyobb ütemre, lakóinak száma azóta bő 2 ezer fővel emelkedett. Ma már több mint 8 ezren lakják. Várossá nyilvánításáig Csongrád megye legnépesebb községe volt, sőt a lélekszám alapján a megye 8 városa közül is 3-at megelőzött.

Sándorfalva lakossága a megyei népességnél fiatalabb, amit jól tükröz a gyermek- (0-14 éves) és az idős (65 éves és a feletti) népesség hányadosa, az úgynevezett öregedési index is. Az új városban 100 gyermekkorúra 84 időskorú jut, 22 fővel kevesebb, mint a megyében átlagosan.

 

A település gazdasági szerkezetére az 1960-as évekig a földművelés volt a jellemző annak ellenére, hogy 1948-ban megalakult az első ipari szövetkezet, melyet 8 cipész alakított. A szövetkezet később varró, asztalos, műkőkészítő és lakatos üzemet is működtetett, valamint építőipari és személyi szolgáltatással bővült. Telephelyei voltak Kisteleken, Csanyteleken, Dócon, Bugacon, Szatymazon és Ruzsán. Az 1980-as években több mint 400 főt foglalkoztatott. A ’90-es évek közepétől szűkült a tevékenysége, majd 2000-ben felszámolással megszűnt. Központi telephelye önkormányzati tulajdonba került, ott személyi szolgáltatók, kereskedők és termelőüzem működik. Itt működik az okmányiroda, amely 2005. május 2-ától látja el a szegedi okmányiroda alirodájaként teljes hatáskörrel Sándorfalva, Szatymaz és Dóc települések tizennégyezer lakosát.

Az 1930-as években Barakonyi István seprűkészítő mester létrehozta a 40 főt foglalkoztató üzemét, ennek utódja lett az 1940-es évek elején alakult Népjóléti Seprűüzem. 1952-ben itt alakult meg a Háziipari Termelőszövetkezet. A rendszerváltást követően 2004-ben felszámolással megszűnt. Jelenleg telephelyén az ERFO 60 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat.

Az egyetlen ipari termelő üzem a településen a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Sándorfalvi Gyáregysége volt. 1948-50 között Csongrád megyében 24 gépállomást hoztak létre. A géppark a sándorfalvi gépállomáson is folyamatosan bővült, majd a gépjavítási profilt is felvették. Az 1970-es évek elejétől gépalkatrészek gyártása lett a fő profil. A gyáregységet 1989-ben kft-vé alakították, majd 1994-ben felszámolták, így 160 munkahely szűnt meg. A néhai gyáregység területén jelenleg négy gazdálkodó egység működik mintegy 80 fő foglalkoztatottal.

A külterület 70 %-a 1945-ig a Pallavicini uradalom birtoka volt, csupán a külterület dél-keleti és észak-nyugati részén volt néhány középgazdának földje. Az 1945-ös földosztás után a sándorfalvi családok 2-5 kh földhöz jutottak. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet, 1960-ban pedig a termőföldek 99 %-a termelőszövetkezeti használatba került. Az 1980-as évek elején több ipari melléküzemága is volt a szövetkezetnek, azonban a rendszerváltást követően először rt-vé alakult, majd 1995-re az rt-t is felszámolták jogutód nélkül. A külterületi földek túlnyomó részét a szegedi Karotin Kft. és az Agroplanta Kft. műveli.

Az település egyik legnagyobb munkáltatója a vízművet is üzemeltető Aquaplus Kft.

A rendszerváltás után a munkahelyi szerkezetváltás itt is az országos tendenciáknak megfelelően alakult. Jelenleg az egyéni vállalkozók száma csaknem 500 fő. Az összes vállalkozások száma 620.

A kereskedelemben 1945 előtt magánkereskedők működtek csak a településen. Az 1950-es években megépült a kenyérüzem, amely boltot is üzemeltetett. 1945 után a megalakult földműves szövetkezet – később ÁFÉSZ – tevékenysége volt a meghatározó. 1990-től ugrásszerűen megnőtt a kiskereskedelmi üzletek száma.

 

 

Településtörténet

Szegedtől észak-nyugatra, Ópusztaszer és a megyeszékhely között félúton fekszik településünk. Büszkén viseljük alapítónk, Pallavicini Sándor őrgróf nevét, aki birtokának ezen szegletében az 1879-es szegedi nagy árvíz után mindenüket elvesztőknek területet adományozott művelésre, letelepedésre. Sokan éltek a lehetőséggel, ideköltöztek, így jött létre szeretett Sándorfalvánk. Településünk szépen fejlődött az évtizedek során, Csongrád Megye Tanácsa 1970. január elsejével nyilvánította nagyközséggé, 2005. július elsejei hatállyal pedig a köztársasági elnök városi rangot adott Sándorfalvának.

 

Sándorfalva életében az elmúlt ciklusban az európai uniós fejlesztések és pályázatok lehetősége kapcsán  nagyon nagy esélyt kapott arra, hogy elinduljon a várossá válás útján.

Az ehhez kapcsolódó fejlesztési programot Pallavicini fejlesztési tervnek nevezte el a város képviselő testülete, Pallavicini Sándor őrgróf tiszteletére.

A városfejlesztési koncepció – az 1997. évi LXXVIII. törvény szerint – átfogó, 10-15 éves időtávra szóló, az önkormányzati döntéseket átgondolt fejlesztési gondolatmenetbe illesztő alapdokumentum. A koncepció egyrészt alapul szolgált az új városrendezési terv elkészítéséhez, másrészt - mint hosszú távú városfejlesztési stratégia - ténylegesen meghatározza azokat a célokat, amelyek az elkövetkező években Sándorfalva fő fejlesztési irányait tartalmazzák.

A koncepcióban nyolc stratégiai célirány került kidolgozásra a város elkövetkező évtizedének gazdasági, társadalmi életére vonatkozó főbb feladatainak meghatározásával. 

Első lépésként felmértük a lakosság igényeit a fejlesztések terén. Sándorfalva ugyanis hivatalosan 6 éve város, de egy nagyközségi állapotban, hangulatban volt. Az európai városban élőknek azonban joga van a közművelődéshez, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz, a mobilitáshoz, a közbiztonsághoz, a szabadidő eltöltéséhez, tömegsporthoz. Ennek mentén álltak össze a tervek és a tanulmányok, melyekhez szakemberek segítségét kértük. A finanszírozást illetően először is meg kellett határozni, hogy mekkora a város önerő képessége a pályázatokhoz. A felmérések megállapították, hogy 600 millió forintos önerővel tudunk nekivágni a fejlesztéseknek, tehát nagyságrendileg 2 milliárd forintos fejlesztést tudunk végrehajtani a ciklusban.  Megemlítendő, hogy nem csak az Európai Uniós irányelvekhez szerettük volna igazítani a fejlesztéseinket, hanem a Dél-Alföldi Regionális Operatív Programhoz is. Jól dönthettünk, hiszen a pályázataink nagyon nagy százalékban nyertek.

 

 

Testvértelepülési kapcsolatok

Stettlen-Svájc

Baragiano-Olaszország

Loitz - Németország

Dumbravita - Románia

Turisztika

Budai Sándor Emlékház és Pallavicini kastély

 

Sándorfalva Város Önkormányzata a Dél-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „Versenyképes Turisztikai Termékek és Attrakciófejlesztés” című pályázati felhívásból elnyert 165 479 359 forint összegű Európai Uniós támogatás és 49.520.641 forint önkormányzati saját erő befektetésével valósította meg a „SÁNDORFALVA NÉPRAJZI ÉS HELYTÖRTÉNETI BEMUTATÓ TEREINEK FEJLESZTÉSE A PALLAVICINI KASTÉLYBAN ÉS A BUDAI SÁNDOR EMLÉKHÁZBAN”című projektjét.

 

A beruházás során két épület felújítására és új funkciókkal való megtöltésére került sor. A Pallavicini kastélyban elsősorban helytörténeti és időszakos kiállítások, egyedi tárlatok tekinthetők meg, másodsorban pedig báloknak, zenei rendezvényeknek ad helyet. Az épület teljes akadálymentesítése megtörtént, az alagsorban pedig hangulatos kávézó várja az ide látogatókat.

 

Budai Sándor, a citerakészítés mesterének hagyatékát megvásárolta és felújította a város. Az Emlékházban eredeti berendezési és használati tárgyak adják vissza az egykori hangulatot egy Európában egyedülálló citeratörténeti kiállítás segítségével.

 

A látogatók interaktív érintőképernyős készülékeken is bejárhatják az épületet vagy a hordozható berendezés segítségével járhatják végig a kiállításokat. A kastély állandó nyitva tartással, a Budai Sándor Emlékház pedig úgynevezett kulcsos házként üzemel, ahol előre egyeztetett időpontokban tekinthetnek be a csoportok a citerakészítés rejtelmeibe.

 

 

Rendezvények

Képek a rendezvényekről

február 8-9-10.

Sándorfalvi Kulturális Napok

 

március 14.

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról

 

július 1-5.

Sándorfalvi Könnyűzenei Napok

 

július 5-6-7.

Sándorfalvi Városnapok

 

augusztus 16.

Szent István és az államalapítás ünnepe

 

szeptember 15.

Mária Napi Búcsú

 

október hó

Egészséghét

 

október 22.

Megemlékezés az 1956-os forradalom

és szabadságharc évfordulójáról,

a Köztársaság napja

 

december 21.

Városi Karácsonyi Ünnepség

 

 

Szállás és vendéglátóhelyek

Szálláshelyek:

LEADER Fejlesztések

SFÜ Sándorfalva Városfejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft. 2011. év végén nyújtotta be fejlesztési igényét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák, LEADER támogatási kiírásra. A Kft. az üzemeltetésében álló Nádastó Szabadidő park fejlesztésére pályázatott.

 

A pályázat nyert, és az SFÜ Nonprofit Kft. 4.292.399,- Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

 

A fejlesztés során a strand területén egy új 43m x 38 méteres multifunkciós sportpálya épült, amely alkalmas strandfoci, kézilabda, röplabda és lábtenisz pályákká történő kialakításra. A pályákhoz sporteszközök kerültek beszerzésre.

A sportpályán kívül kialakításra került egy kültéri fitnesszpark is, ahol – elsősorban a felnőttek – egy kellemes fürdőzés után megmozgathatják és építhetik izmaikat. A fitnesszpark részeként 8 db gépet szereztünk be, melyek a következők: 1 db lépegető, 1 db láblengető, 1 db fitness karika, 1 db két személyes felülőpad, 1 db nyereg, 1 db erőgép, 1 db nyújtó, 1 db gerinckarika.

Az új szolgáltatásoknak köszönhetően még több kikapcsolódási lehetőséggel várja látogatóit a Nádastó Szabadidőpark.

 

 

„KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR A NÁDAS- TÓ SZABADIDŐ PARKBAN”

2012. JÚLIUS 9-13.

 

A Sándorfalvi Civil Szövetség sikeres Leader pályázatának köszönhetően az idén is megrendezésre került a környezetvédelmi tábor. A táborra sokan jelentkeztek, voltak régi és új arcok egyaránt. A környezet védelme érdekében a táborozók egy része a kastély és a szabadidő park közötti utat kerékpárral tette meg, ezzel óvta a természetet.

A hét folyamán változatos programokkal vártuk a gyerekeket.

A kézműves foglalkozásokon a gyerekekkel bőrből fontak karkötőt, újrahasznosítottuk a lebontott kötött fonalakat, amelyből először pompon készült, az ügyesebbek ezt továbbfejleszthették struccá.

A héten a gyerekek megismerkedhettek a természetfotózás alapjaival, mindenki kipróbálhatta a fotózás örömeit, amely alkalmával remek képek készültek. Amíg a kiscsoportok témát kerestek képeikhez, a többiek természethez, a vízhez kapcsolódó képeket rajzoltak.

Szerdán a program lovaskocsis városnézéssel kezdődött. A szülők erre a napra a lovak részére hoztak sárgarépát, amellyel a kocsikázás végén a gyerekek megetették a lovakat.

A gyerekek között rendeztünk csapat ügyességi versenyt, amelyben az ügyességi versenyszámokon kívül megtanulhattak csákóból papírhajót hajtogatni és megtudhatták, hogy őshonos madár-e a guvat vagy a barázdabillegető. Előadást hallgathattak Sándorfalva környezeti, természeti és társadalmi jellemzőiről; a környezetünket veszélyeztető tényezőkről és a sándorfalvi és a nemzetközi hulladékgazdálkodásról általában.

A remek időnek köszönhetően a gyerekek sokat fürdöttek, a parton homokvárat, sellőt építettek.

 

 

Elérhetőségek


Civil szervezetek

"Akácvirág" Dél-Alföldi Turisztikai Egyesület

Sándorfalva Ady E. u. 7.

Paragi Sándor

Adószáma:18479751-1-06

 

„Együtt Egymásért” Nyugdíjas Egyesület

Sándorfalva Kassai u. 15.

Ocskó Julianna

251-392

Adószáma:18473786-1-06

 

"Együtt Homokpusztáért" Kulturális Közhasznú Egyesület

Sándorfalva Kuti dűlő 42.

Czirok Sándor, elnök   

 

„Kékszivárvány” Mozgáskorlátozott Egyesület

Sándorfalva Kis krt. 14.

Bata Szilveszterné elnök

Adószáma:18474828-1-06

 

„Lila Akác” Nyugdíjas Egyesület

Sándorfalva Ady Endre u. 7  

251-250

Adószáma:18472971-1-06

 

ArtStab Kulturális Egyesület

Sándorfalva Dózsa Gy. utca 25.

Paku M. Zsófia, elnök   

 

Dél Alföldi Hivatásos Nevelőszülők Egyesülete

Sándorfalva Aradi u. 18.

Bodor Jánosné (helyi képviselő)

251-188 

 

Dél-alföldi Egészséges Életmódot és Sporttevékenységet Támogató Alapítvány

Sándorfalva Dr. Bod Árpád u. 31.

Sebestyén András kuratóriumi elnök

251-720, 252-707

Adószáma:18463880-1-06

 

DÉLI BLOKK MOTOROS EGYESÜLET

Sándorfalva Ady Endre utca 7.

Berta István elnök   

 

Dél-Magyarország Esélyegyenlőségért Szövetség

Sándorfalva Szabadság tér 3.

Kohári Nándor elnök   

 

Első Magyar Veterán Hadi- és Gépjárműtechnikai Egyesület

Sándorfalva Május 1. tér 3-4.

Gémes Endre elnök

251-321 

 

Létminimum Alatt Élők Társasága (Országos Egyesület)

Bodor Jánosné (helyi képviselő)

251-188 

 

fel

Támogatóink:

A támogatási konstrukció végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság: ÚMVP Irányító Hatósága, www.umvp.eu

A honlap információs tartalmáért felelős szervezet: Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. 6772 Deszk, Móra u. 2.